Kisokos

Gumiabroncs tárolása:

A gumiabroncsokban lévő öregedésgátlók ellenére a gumiabroncsok az idővel öregszenek. Ezt az öregedési folyamatot szakszerű tárolással minimálisra lehet csökkenteni. A gumik helyzetét leszereléskor meg kell jelölni (pl. jobb első kerékre ráírni krétával, hogy JE). A felnire szerelt gumikat egymásra rakva vagy felakasztva, a leszerelet gumikat állítva és időnként forgatva érdemes tárolni. A gumikat hűvös (10-20 fok), száraz és sötét helyen (UV sugárzástól mentes helyen) tároljuk. Több hónapos tárolás esetén a gumiabroncsok nyomását csökkentse a felére és rendszeres időközönként ellenőrizze!

Kerékcsavarok meghúzása:

A kerékcserét követő 50km után a csavarokat újra kell húzni! Az egymással átlósan lévő kerékanyákat, ill. csavarokat kell egymás után meghúzni. A gyártók által megadott meghúzási nyomatékokat be kell tartani. A kézzel történő érzés szerinti meghúzás nem mondható biztonságosnak, ezért biztonsági szempontból érdemes nyomatékkulcsot használni.

Levegőnyomás ellenőrzése:

A levegőnyomás értéke alapvetően befolyásolja az autó iránytartását, a fékező- és vonóerőt és a gumiabroncsok futásteljesítményét, ezért nagyon fontos az előírt értékű levegőnyomás betartása. Ezt érdemes kéthetente ellenőrizni. A levegőnyomás ellenőrzését alapvetően hideg gumiabroncson kell elvégezni. Hidegnek tekinthető az abroncs, ha 2-3 órája nem üzemelt, vagy ha csak 2-3 km-t futott alacsony sebességgel. A túl alacsony vagy túl magas levegőnyomás megakadályozza a gumiabroncs futófelületi mintaelemeinek megfelelő kapcsolatát az út felületével. Ennek következményei nem csak a túlzott vagy egyenetlen futófelületi kopás, hanem a lényegesen rosszabb tapadás, ami elsősorban nagyobb sebességgel vett kanyaroknál vagy nedves útfelület esetén jelenthet veszélyt. Az elégtelen levegőnyomás a gumiabroncsot folyamatos túlterhelésnek teszi ki. A gumiabroncs vázszerkezetének fokozott deformációja miatt a gumiabroncs tönkremenetele elkerülhetetlen. A gumiabroncs ebből adódó hibáit a nyomás utólagos helyreállításával már nem lehet helyrehozni.

Téli vs. nyári abroncsok

A gumikeverék tapadását befolyásolja a hőmérséklet. A nyári gumiabroncsok nem csak mintázatukban, hanem anyagukban is jelentősen eltérnek a téli gumiabroncsoktól. A nyári gumiabroncsokat úgy tervezik, hogy +7°C hőmérséklet felett nyújtanak optimális teljesítményt. Ez alatt anyaguk rideggé válik, ezáltal kisebb tapadás érhető el velük. Ezzel szemben a téli gumiabroncsok a különböző adalékok hatására +7°C hőmérséklet alatt is megőrzik kellő lágyságukat, és mintázatuk is a téli, havas körülményekre lett kialakítva. Viszont nyári körülmények között a téli gumiabroncsok anyaga túlzottan lágy, ezáltal jobban kopnak, és tagolt mintázatuk is korlátozza a tapadóerőt. Hosszabb távon mindenképpen gazdaságosabb (és nagyobb biztonságot is jelent!) külön, nyári és téli gumiabroncs garnitúra használata. Télen nyári gumival autózni nagyjából olyan, mintha hibás lenne az autó fékrendszere. Ön elindulna hibás fékrendszerű autóval?

Négyévszakos abroncsok

A négyévszakos abroncsok átmeneti megoldást jelentenek a téli és nyári abroncsok között. A téves közhiedelemmel ellentétben nem egyesítik magukban a téli és nyári abroncsok jó tulajdonságait. Mintázatuk általában a téli és nyári mintázatok egyfajta keveréke, tehát megtalálható rajtuk a téli abroncsokra jellemző lamellák, de vannak összefüggő mintablokkok, melyek nyári útviszonyok között hivatottak biztosítani a téli abroncsoknál jobb tapadást. Anyagkeverékük jellemzően lágyabb a nyári gumikénál, hogy hideg időben kevésbé váljanak rideggé. Mindezek ellenére kimondottan téli útviszonyok között, főleg a mintázat felemássága miatt, elmarad a teljesítményük a téli abroncsokétól. A négyévszakos abroncsokat ezért csak azoknak ajánljuk, akik télen ritkán használják az autót, és a téli, igazán havas időjárás esetén nélkülözni tudják az autójukat. Ha télen a legzordabb időben is autóba kell ülni, mindenképpen váltson időben téli abroncsokra!

Terepjáróra kell-e téligumi?

Gyakran halljuk terepjáró tulajdonosoktól, hogy "az összkerékhajtás mindent megold". Ez igaz is, de csak akkor, ha az elindulásról van szó. Fékezésnél azonban már teljesen mindegy, hogy hány kereke van hajtva az autónak, sőt, ilyenkor még hátrányban is vannak a személyautókhoz képest a lényegesen nagyobb össztömegük miatt. És télen a balesetek többsége nem az elindulni, hanem a megállni képtelen autók miatt következik be! Sok terepjáró abroncson (főleg a nyári, vegyes használatú abroncsoknál) előfordul az M+S jelölés, ami a gumi anyagába kevert, a gumiabroncs lágyságát, ezáltal aszfalt úton való jobb tapadását biztosító komponenseknek köszönhető. Ezáltal az abroncs télen száraz időben is képes jobb tapadást biztosítani, de havas, latyakos időben - hiába a tagolt, de terepviszonyokra kialakított mintázat - már nem tudja felvenni a versenyt a kimondottan téli mintázatokkal. Ma már terepjárókra alkalmas méretekben is elérhetők a korszerű, személyautó abroncsokkal megegyező tulajdonságokkal bíró téli mintázatok, melyek lényegesen nagyobb biztonságot jelentenek, nem csak elindulás, hanem megállás esetén is.

A megfelelő guminyomás elengedhetetlen a biztonságos és kényelmes autózáshoz. Az abroncs csak akkor képes a legjobb teljesítményt nyújtani, ha megfelel stabilitást és teherbírást nyújt. Ehhez pedig megfelelő guminyomás szükséges.
Túlságosan alacsony guminyomás esetén csökken az abroncs stabilitása, jobban kopik, és nagyobb üzemanyag-fogyasztást is eredményez. Ha a guminyomás nagyon alacsony, az abroncs akár túl is melegedhet, és a javíthatatlanságig megsérülhet. Az ilyen sérülések azonban nem is mindig láthatók, így könnyen adódhatnak életveszélyes közlekedési helyzetek.
A guminyomást kéthetente ellenőrizni kellene, de legalább havonta egyszer. Ne feledkezzünk meg a pótkerékről sem! A guminyomást akkor is ellenőrizni kell, ha hosszú útra indulunk.
A guminyomást akkor kell ellenőrizni, amikor hideg az abroncs. Ez azt jelenti, hogy az autó legalább két órája áll. Soha nem szabad akkor csökkenteni a guminyomást, amikor az abroncs meleg. Ellenkező esetben végül túlságosan is alacsony lesz a guminyomás, kevesebb, mint az ajánlott érték. A guminyomásnak tengelyenként megegyezőnek kell lennie. És persze a szelepet mindig szelepsapkával kell lezárni.
Felmérések szerint számos autós túlságosan is alacsony guminyomással közlekedik.
Több helyről is beszerezhető autónk, gyári gumiabroncs nyomásértéke. Különböző matricák vannak az autó utasterében (ajtón, oszlopon, kesztyűtartóban például) vagy ott a gyártó által adott kézikönyv.
Régi autók esetén ezek persze elveszhettek, lekophattak. A Continental hathatós közreműködésével itt egy táblázat, amiben megtalálhatja saját autójához tartozó értékeket.

A gumiabroncs szerkezete

Külső megjelenése alapján azt hihetnénk, hogy az autók, motorok gumiabroncsa kizárólag gumiból készül, noha valójában négy fő összetevőjük van: gumi, kordszövet, vegyi anyagok és fém. Mindegyik egy-egy speciális feladatot lát el, és ezek együttesen adják a gumiabroncsoktól megkívánt tulajdonságokat. Napjaink tipikus radiál gumiabroncsának csak alig több mint egy harmada áll gumiból (tömeg szerint) - és a gumitartalomnak kb. 70%-a kőolajból nyert szintetikus gumi polimer. Kívülről természetesen a gumit látjuk, amely a futófelületet és az oldalfalakat alkotja, anyagába azonban más vegyi anyagokat is kevernek. Belülről a gumiabroncs szilárdságát a vázszerkezete adja, amelyet elsősorban szövet-textilbetétek - gumírozott kordszövet rétegek - alkotnak, de nagyobb igénybevételű abroncsok acélbetéteket is tartalmaznak. A gumiabroncsot a nagy szakítószilárdságú, gumibevonatú acélszálakból álló, ú.n. peremhuzalkarikák szorítják biztonsággal a keréktárcsához.A gumiabroncsot vegyi összetevői teszik ellenállóvá az elhasználódással, a hővel és az öregedéssel szemben. De ugyanezek a vegyi anyagok biztosítják a gumiabroncs kopásállóságát, tapadási tulajdonságait. A gumihoz kevert összetevők és vegyi anyagok típusa és mennyisége attól függ, hogy a gumiabroncs melyik részén használjuk ezeket. A gumiabroncs két alapvető részből áll: a futófelületnek - amely az úttal közvetlenül érintkezik - kell biztosítania a megfelelő tapadást, miközben ellenállónak kell lennie a kopással szemben. A másik alkotóelem a karkasz, vagyis a gumiabroncs vázszerkezete, amely a gumiabroncs szilárdságát és rugalmasságát biztosítja.

1.  A gumiabroncs gyártója
2.  Mintázat jelölése
3.  Gumiabroncs profiljának szélessége     mm-ben (nem a futófelületé)
4.  Az abroncs szélességének és az oldalfal magasságának aránya
5.  Radiál szerkezetű gumiabroncs
6.  Kerékpánt átmérő collban
7.  Terhelési index (LI)
8.  Sebesség index (SI)
9.  Tömlő nélküli gumiabroncs (TL vagy tubeless))
10.  Gyártási idő (2305: 23. hét, 2005)
11.  Kopásjelző (TWI)
12.  Kiegészítő jelölés megnövelt terhelhetőségű gumiabroncsokhoz
13. Téli alkalmazhatóság jelölése téli és négy évszakos gumiabroncsokhoz (M+S)

Miért kell a gumiabroncsok után környezetvédelmi termékdíjat fizetni?

A Magyarországon 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A termékdíj nevéből adódóan is meghatározott termékek után - a termékdíj törvényben leírt kivételekkel, az adózás rendjéről szóló törvény eljárási szabályai alapján fizetendő - díjfizetési kötelezettség keletkezik.
Elméletileg a termékdíj feladata környezetvédelmi célok elérése. Például a termékdíj alkalmazása olyan termékekre, amelyeknek összetevői veszélyesek a környezetre (ilyen lehet a gumiabroncs, akkumulátor), vagy nagy mennyiségük (például csomagolás) miatt jelentős gondot okozhatnak.
Továbbá a környezetvédelmi termékdíj elősegíti az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által az ország, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését.

A használt gumiabroncsok hátrányai:

Nem foglalkozunk használt gumiabroncsok kereskedelmével, beszámításával. A használt gumiabroncsok vásárlása előre nem látható kockázatokkal és számos negatívummal jár:

• A használt gumik előélete ismeretlen. A javítások, sérülések sokszor nehezen vagy nem észrevehetőek. Értelemszerűen ezekhez a gumikhoz garancia sem jár.
• Ugyanolyan méretű és típusú abroncsoknál nem ugyanazt a teljesítményt kapjuk használt és új gumik esetén. A profilmélység csökkenésével párhuzamosan a nedves vagy havas úton mért fékút hatványozott ütemben növekszik.
  Téli gumik esetén havas, jeges útfelületen különösen fontos a megfelelő profilmélység. 4mm mélység alatt a téli gumi már nem tekinthető télinek. Ennek megfelelően 2014. januártól módosításra került a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet. Az új meghatározás szerint a téli abroncsok esetén a bordázatnak 4 milliméternél mélyebbnek kell lennie a biztonság további növelése, a téli gumi kedvező tulajdonságainak érvényesülése érdekében.